A rákbetegség korunk egyik legrettegettebb betegsége. Ha valaki esetében ezt a diagnózist állítják fel, máris részvéttel, esetleg rejtett lemondással tekintünk rá. Az ember általában őrizkedik a veszélytől és az ismeretlentől. Többnyire ezt a betegséget is ilyennek tartják. Jelen cikkünk adatokkal szeretne szolgálni e tekintetben, hogy minél tisztábban lássuk, mivel állunk szemben, és mit tehetünk ellene.
A rákbetegség sok esetben megelőzhető és gyógyítható. Cikkünk második felében kitérünk majd arra is, hogy konkrétan mit tehetünk ennek érdekében
A továbbiakban röviden arról fogunk beszélni hogy mi is a rákbetegség, illetve hogyan alakul ki a szervezetben. Mint tudjuk, testünk mikroszkopikus sejtekből áll, sejtjeink pedig szöveteket alkotnak. Több fajta szövet létezik testünkben: például csontszövet, izomszövet, zsírszövet. Ezen kívül az idegeket, valamint a bőrt is meg kell említenünk. Ami a különböző sejteket illeti, azok tudnivalóan a vérünkben is megtalálhatók. Az említett szöveteket alkotó sejtek feladatuk szerint képződnek, osztódnak és elhalnak, a kiöregedett sejteket pedig újabbak és újabbak helyettesítik.

Különböző szövetek különböző gyorsasággal újulnak meg. A sejtek nagyon precízen be vannak állítva, hogy milyen ritmussal újuljanak meg és mennyit éljenek. Úgy kell elképzelnünk, hogy minden egyes sejtben egy jól beállított óra rejtőzik, amelyik meghatározza a sejt élettartamát. Viszont ha a sejtet valamilyen rossz hatás éri, meghibásodhat, és akkor ez a belső óra is megrongálódhat és elállítódhat. A hibás sejt osztódásnak indul, de a belső óra már nem fogja leállítani ezt a folyamatot, ezért abban az őt tartalmazó szövetben mind nagyobb és nagyobb méretű sejtosztódás megy végbe. Ez a meghibásodott sejttömeg fogja képezni a rákos daganatot.
Különböző országokban, világrészeken más-más a ráktípusok egymáshoz viszonyított aránya. Romániai viszonylatban, az Egészségügyi Világszervezet a 2014. évet illetően a következő adatokkal szolgált:

A következőkben tekintsük át, hogy az orvostudomány szerint mi okozhat rákot.

Genetikai tényezők.

Bármilyen messzire jutott el a tudomány, be kell ismernie, hogy vannak olyan esetek, amikor kiszámíthatatlan a betegség megjelenése, illetőleg lefolyása. Az öröklött tényezők bizonyos mértékben meghatározóak az egészség terén is. A rákbetegségre való hajlamot tehát örökölni is lehet, de ki kell hangsúlyoznunk e ponton, hogy itt pusztán hajlamról van szó. Megfelelő és egészséges életvitellel csökkenthetjük a rákbetegség megjelenésének kockázatát. Ugyanakkor ha a felmenőink, rokonaink között vannak rákbetegek, ez serkenthet arra is, hogy felfigyeljünk a kezdeti jelekre, illetve szűrővizsgálatra jelentkezzünk. Ezekre később még kitérünk.
Szót kell ejtenünk itt arról is, hogy ami az örökletes tényezőket illeti, léteznek olyan ritka betegségek is, amelyek a rák kialakulásának igen magas kockázatát örökítik át. Ilyen például a neurofibromatózis, vagy az igen ritka örökletes vastagbélrák.

Dohányzás.

Általános vélekedés szerint világszerte az összes rákbetegség 22%-át lehetne megelőzni, ha kiküszöbölnénk a dohányzást. Ez az egyik legjobban kimutatható rákkeltő tényező. A tüdőrákok kialakulásának 70% -ában játszik szerepet a dohányzás, és amint a fenti ábrákon is láthattuk, országunkban a férfiak körében gyakoribb a tüdőrák aránya. Ez nagyjából azzal magyarázható, hogy a férfiak többet is dohányoznak. Meg kell említenünk azt is, hogy a passzív dohányzás, – azaz, a szoba mások által telefüstölt levegőjének a beszívása – legalább annyira káros, mint az aktív, ezért a dohányosnak ezt feltétlenül figyelembe kell vennie, és bár a családját és egyéb embertársait feltétlenül meg kell óvnia a füsttől.

A dohányzás nemcsak a tüdő- és légzőrendszer megbetegedésében játszik szerepet, hanem a nyelőcső, húgyhólyag és a méhnyak rákos megbetegedését is előidézheti. A dohányzás tehát mindenképpen káros, a rákbetegség pedig csak az egyik szelete az így keletkezett füst romboló hatásainak.

Alkohol.

Az alkohol is káros az egészségre, ami a rákbetegség kialakulását illeti. Az alkohol a felső tápcsatorna (szájüreg, nyelőcső, torok), a máj, a vastagbél és a mellrák kialakulását is előmozdíthatja. A felső tápcsatorna és a máj rákos elváltozásainak 75%-ban kimutatható az alkohol szerepe. A dohányzással való kombinációja folytán egymás káros hatását elősegítve, sőt fokozva1 növelik a rákos daganatok előfordulásának kockázatát.

Ülő életmód, nem megfelelő étrend, túlsúly.

Az ülő életmód alatt a kevés mozgással járó életmódot értjük. Talán meglep az, hogy a rákot előidéző tényezők sorában ezekről is olvasnunk, viszont ahogy telt az idő, mind jobban és jobban kirajzolódott, mennyire fontos ezen tényezőket is figyelembe vennünk. Tehát, a dohányzást és alkoholfogyasztást elhagyva, de ugyanakkor a helyes, növényi alapú étrendre is áttérve, s ezekkel együtt a bőséges testmozgás és az egészséges testsúly elérése és megőrzése által a nyelőcső-, vastagbél-, mell-, vese-, illetve méhrák kialakulásának kockázatát erőteljesen csökkenthetjük. A későbbiekben további részleteket közlünk majd a helyes életmódról, testsúlyról, illetve a megfelelő étrendről.
Fertőzések. Kimutatták, hogy bizonyos kórokozók által okozott fertőzések a rák kialakulásának magas kockázatával járnak. Ezek közül a legjelentősebb a HPV (Human Papilloma Virus), mely nagyon megnöveli a méhnyakrák kialakulásának veszélyét. Erről a vírusról tudnunk kell, hogy nemi úton terjed, maga a fertőzés azonban nem észlelhető, és rövid távú következményei a legtöbb esetben nincsenek. A HIV/AIDS, illetve a krónikus májgyulladást előidéző HVB és HVC vírusoknak szintén szerepük lehet a daganatos betegség megjelenésében.

A környezetünkben előforduló káros vegyi anyagok.

A rákkutató intézetek számos anyagot vizsgáltak meg világszerte, amelyekről úgy gondolták, hogy bármiféle közük lehet a rák kialakulásához. Köztudott, hogy környezetünk manapság szennyezettebb és mesterségesebb, mint bármikor a múltban volt. Számos anyagról kimutatták már, hogy rákkeltő, és ezeket, a lehetőségek szerint, fokozatosan igyekszenek kivonni a használatból. Az Egészségügyi Világszervezet nyilatkozata szerint 2003-ban az összes rákbetegség 1-4%-át okozták a környezetünkben levő káros anyagok. Többnyire azok vannak e veszélynek kitéve, akiknek munkahelye a káros vegyi anyagoknak való fokozott kitettséget feltételezi – a vegyipar, kőolajipar, bizonyos bányászati formák, stb, – de talán a legjelentősebb ilyen jellegű ártalmas anyag az azbeszt.

Sugárzások.

Az atombomba sújtotta japán régióban a katasztrófát követő években-évtizedekben megnövekedett a rákbetegek száma. A Csernobilban történt robbanás is számos, a sugárzás miatti betegséget és elhalálozást vont maga után, ezen kívül pedig tilos volt bizonyos, a radioaktív hamu által fertőzött vidékekről származó, sugárzásfertőzött élelmek fogyasztása a védekezés érdekében. Ezen veszélyek helyhez kötöttek és ideiglenesek lehetnek, viszont a nap által kibocsájtott, és földünkre – az ózonpajzs megritkulása miatt egyre nagyobb mértékben – érkező ultraibolya (UV) sugárzás mindannyiunkat érint. Ez a sugárzás, más, főleg életmódbeli tényezőkkel együtt, a fő felelős a bőrrák különböző fajtáinak kialakulásáért.