1. Rész: Bioenergia
Az utóbbi évtizedekben, a tudományos haladással együtt, rengeteget változott a világ, így az orvoslás is. Csakhogy a valódi tudományos felfedezések mellett egyre inkább piacra kerülnek az áltudományos elméletek és az ezekből eredő gyógymódok is, melyek a nem szakavatott, félrevezetett páciensnek nemcsak a pénztárcáját könnyítik meg, hanem egészségét, sőt lelki állapotát, és végső soron az üdvösségét is veszélyeztetik.
Most induló sorozatunk útmutatóul szeretne szolgálni a modern kínálatok útvesztőjében.
Régi vagy új?

A XIX-ik század második felének végéig, míg Louis Pasteur ki nem dolgozta a csíra elméletet (azaz, hogy számos betegséget kis kórokozók, mikrobák okoznak) az orvosok nem tudták, hogyan keletkezik a kolera, tífusz, TBC és más, népet pusztító betegség. A legelterjedtebb hiedelem a humorálpatológia elmélet volt, melyet az ókori orvos, a pergamomi Aelius Galenus (magyarosan Galénosz, 129–201) tanításai1 alapján gyakoroltak. Ennek lényege az volt, hogy a betegségeket a testben keringő testnedvek „megromlása” okozza, ezért a betegeken legtöbbször érvágást hajtottak végre, vagy erős hashajtókat adtak be nekik, így próbálván a szervezetet „megtisztítani”. Csakhogy, a sok vért vesztett, hashajtóktól legyengült páciensek helyzete így még reménytelenebbé vált anélkül, hogy a valós okra kaptak volna kezelést.

Ugyanakkor a távol-keleten, a kínai taoista filozófia alapján például úgy gondolták, hogy világunkat egy hatalmas ősenergia, a csi kormányozza (ennek a feltételezett energiának a földből való „felvételére” való a kínaiak reggeli, köztéri parkokban gyakorolt csi-gong tornája, de a keleti küzdősportok mögötti elméletek is erre a világképre alapoznak). E hiedelem szerint, az univerzumban a csi két alkotórészének, a Yin és a Yang energiának kell egyensúlyban lennie. A betegséget pedig ennek megfelelően az okozza, hogy a testünkön átáramló univerzális energia alkotóinak egyensúlya megbomlik, ezért a feltételezett energiacsatornák mentén lévő, speciális térképek szerint megállapított pontokat tűkkel szükséges kezelni, hogy az illető testrészben az “energiák áramlása” újra helyreállhasson. Így született meg a napjainkban oly divatos akupunktúra, majd később a presszopunktúra.
Van, aki hajlamos mindezt azonnal elhinni, és alávetni magát az ilyen kezeléseknek már csak a kelet varázsa miatt is, amit a számos, keleti harci művészeteket meg energiaelméleteket – nyíltan vagy burkoltan – reklámozó film és rajzfilm is erősít (pl. Bruce Lee vagy Jackie Chan filmek, Csillagok háborúja, Kung Fu Panda stb.)

Csakhogy ez esetben három nagy problémával nézünk szembe.
Először is a taoista világszemlélet szerint nem létezik gondviselő, személyes Isten, akihez imádkozhatunk, aki megteremtett, megőriz és megvált minket, hanem mindent személytelen erők irányítanak, melyeket a magad során TE magad is befolyásolhatsz, szabályozhatsz.
Ilyen módon az embert valamiféle önmegváltásra (innen ered a modern önmegvalósítás elmélete is) buzdítják, hisz végül is egyedül van e világban, és saját magának kell megoldania – a benne szunnyadó erők által – a problémáit. (Bizonyos szempontból ehhez hasonlít a hindu filozófia is, erre valók a jóga gyakorlatok is: a „magunkban rejlő istenség” felébresztésére).
A nagy baj az, hogy mindezen tanokat a magukat egyúttal kereszténynek valló emberek is hiszik, nem véve észre a határozott ellentmondásokat e pogány filozófiák és a Biblia tanítása között.
Márpedig mind a két világszemlélet nem lehet egyidejűleg igaz; ha pedig a Biblia és Jézus Krisztus képviselik az igazságot, akkor e pogány elméletek hamisak, és akkor vajon ki áll mögöttük? Nemde a hazugság atyja, aki emberölő volt kezdettől fogva? (Lásd János 8:44-et!)
A második probléma az, hogy valódi tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre az állítólagos energiák és gyógymódok
alátámasztására, de jól dokumentálható klinikai bizonyíték sem arra, kb. hány embert kezeltek eddig (kizárólag) alternatív terápiákkal, és közülük hányan gyógyultak meg igazán. Ezzel szemben a tudományosan alkalmazott gyógyszeres és egyéb kezelések, terápiák mindegyikének rendelkeznie kell – engedélyeztetése előtt – e sok időt, erőfeszítést és pénzt igénylő dokumentációval.
A harmadik veszély az, hogy valami mégis működik. Nem puszta szélhámosságról vagy tudatlanságról van itt szó, hanem valamiféle erőkről, melyeknek alávetvén magunkat, ideig-óráig talán még bizonyos javulás is tapasztalható, csakhogy ennek következtében okkult hatás alá kerülhetünk, melyből csak Isten különleges kegyelme és hatalma szabadíthat ki.

Alternatív terápiák:
Akkupunktúra, Presszopunktúra, Jóga (számos fajtája van), Ayurvéda (hindu orvoslás), Homeopátia, Írisz-diagnosztika, Bioenergiás kezelés, Reflexoterápia, Drágaköves terápia, Herbalizmus (a gyógynövények babonás, tudománytalan használata), Mágnes-terápia, Hipnózis terápia, Agykontroll, Reiki, és sok más.
Megjegyzés: Mint említettük, a nem biblikus, helytelen világképhez kötődnek a keleti küzdősportok is (Ju-do, Karate-do, Aiki-do, Tae-Kwon-Do, Kung Fu, stb.), illetve az amulettek – legyen az akár szentkép, kereszt vagy patkó – (gyógyító, megőrző) „erejébe” vetett bizalom; a horoszkóp és a csillagjóslás, kártyavetés, fehér- és fekete mágia, a táltos- és a sámánkultuszok, stb.
Ezekről Isten segítségével ezutáni lapszámainkban kívánunk szólni.
„A taoista világszemlélet szerint nem létezik gondviselő, személyes Isten, akihez imádkozhatunk, aki megteremtett, megőriz és megvált minket, hanem mindent személytelen erők irányítanak, melyeket a magad során TE magad is befolyásolhatsz, szabályozhatsz.”
Lapunk jelen számában Szőcs Ottó kolozsvári háziorvos és dietetikus véleményét is kikértük a bioenergia témájában.
Mi a bioenergia?
Dr. Szőcs Ottó: Manapság sokat hallunk a bioenergiáról. A természetgyógyászat bizonyos ágainak művelői azt állítják, hogy ennek segítségével gyógyítanak. Eredetileg az akkupunktúrában használták ezt a fogalmat, mára azonban a természetgyógyászatnak majd minden ágazatában említik.
Hasonló a helyzet a sportokkal is. Eredetileg a jógában és a távol-keleti harci sportok esetében beszéltek bioenergiáról, de ma már ritkaságnak számít, ha valamelyik sportban nem említik.
Az akupunkturisták tanítása szerint az emberi testben bizonyos pályák mentén energia áramlik. Néhol úgy tűnik, ezek a pályák erek vagy idegek mentén helyezkednek el, máshol azonban semmilyen szerv nem található az illető helyen.
Ezelőtt majdnem 2400 évvel Hippokrátész, a modern orvostudomány atyja úgy gondolta, hogy az ember testében levő erekben nemcsak vér, hanem epe, nyák és levegő is kering.
Az orvosok az ókortól fogva sokáig ugyanezt hitték. A betegségek eredetét pedig a keringő epe, nyák, levegő és vér egyensúlyának a felborulásával magyarázták. Ezt az elméletet nedvkórtannak (humorálpatológiának) nevezzük.
Babonás, mágikus alapon a a vért a tűzzel hozták összefüggésbe, az epét pedig a földdel. Égitestekkel is társították az egyes nedveket, így a csillagjósláshoz (asztrológiához) is kötődött ezen elmélet.

Kelet és Nyugat
Nem alakult ez másképp a Távolkeleten sem. Tibetben, Indiában, Kínában is úgy tartották, hogy az erekben levegő és különböző nedvek keringenek. Sőt, az is lehetséges, hogy e tanítás Európából származott eredetileg, ugyanis Galénosznak, egy másik híres ókori görög orvosnak egyik tanítványa Perzsiába kerülve ott tevékenykedett, tanításai pedig tovább terjedhettek egészen Indiáig. A nedvkórtan így tovább fejlődött.
A nedvek áramlását különféle eljárásokkal igyekeztek befolyásolni: melegítéssel, tűszúrásokkal, masszázzsal, izzó tárgyak közelítésével, illetve sok más módszerrel.
Az idő múlásával Európában az anatómia és az élettan tovább fejlődött, és kimutatták, hogy az erekben sem levegő, sem pedig epe nem kering, a nedvkórtan elmélet tehát téves, így többé nem foglalkoztak vele.

Másként történt ez Keleten. Amikor kiderült, hogy az ember testében semmiféle pályák mentén nem kering levegő, nyák és epe, sőt semmilyen más mérhető dolog sem ahelyett, hogy ezt becsületesen elfogadták volna, és felhagytak volna a nedvkórtan és gyógyászat művelésével, egyesek kijelentették, hogy tulajdonképpen nem is nedvekről és levegőről van szó, hanem energiákról. Ezen energiák nem mérhetők készülékekkel, mert nem olyan „durvák”.
Ezzel megszületett a bioenergia elmélet. Minden természetgyógyász úgy tesz, mintha bizonyított tény lenne a bioenergia létezése, ennek hatására pedig az emberek között is elterjedt dologgá vált, pedig még soha senki sem tudta készülékekkel észlelni, vagy bármilyen módon valódiságát bizonyítani. Érvként az szolgál számukra, hogy egyesek látják, érzik ezeket az energiákat, és hogy meg is lehet tanulni az érzékelésüket, azonban minden olyan módszer, amivel „megtanulják” látni vagy érezni a bioenergiát, nem más, mint nagyon jól ismert önszuggesztiós technika vagy hipnózis, amelyek által bármiről meg lehet győzni az arra fogékony embert. Ismert kísérlet, amikor az alanynak hipnózis által szuggerálják, hogy az ajtón nincs kilincs, és ezután az nem tudja kinyitni az ajtót, míg magához nem térítik. Egy másik módszer szerint azt sugallják neki, hogy egy tárgy forró, mire az alany megégeti magát vele. Nem csoda hát, hogy szuggesztió által el lehet érni, hogy valaki bioenergiát érezzen ott, ahol semmi nincs, vagy azt, hogy jobban érezze magát a „bioenergiás kezelés” hatására.
„Minden természetgyógyász úgy tesz, mintha bizonyított tény lenne a bioenergia létezése, ennek hatására pedig az emberek között is elterjedt dologgá vált, pedig még soha senki sem tudta készülékekkel észlelni, vagy bármilyen módon valódiságát bizonyítani.”
A bioenergiákkal való gyógyítás a tudományos kísérleteknél, tanulmányoknál teljesen eredménytelennek mutatkozik.
Ez az elmélet tehát nem más, mint közönséges kuruzslás, amely fölött az orvosi hatóságok csak politikai nyomásra hunynak szemet. A bioenergiával gyógyítók azt állítják, hogy a kutatók elfogultak, beképzeltek, vagy félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket , és ezért nem ismerik el a módszerüket. Pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Minden orvoskutató szeretné, ha új, működő gyógymódot fedeznének fel. Ezért, ha a tudományos kutató azt tapasztalná, hogy bioenergiával rákot lehet gyógyítani, maga is megtanulná az eljárást, gyógyítana vele és százszor olyan gazdaggá és híressé válna, mint a neki munkát adó egyetem legnagyobb professzora.
A szuggesztió által történő „gyógyítás” ráadásul nem veszélytelen. A gyógyítótól való függőséget is okozhat, tehát előfordulhat, hogy a beteg végül minden problémájával állandóan a szélhámoshoz fordul. Előállhatnak hisztériás tünetek, azaz olyan fájdalmak, panaszok, amelyek mögött semmilyen szervi elváltozás nem található. Másrészt, bizonyos esetekben dühkitöréseket, a személyiség megváltozását és egyéb nem kívánatos hatásokat is tapasztaltak.
Végszó
Mindezek után ajánlatos a valódi, tudományos alapú orvoslásra hagyatkozni, melyhez természetesen nem csak a gyógyszerek, műtétek és más klinikai beavatkozások tartoznak, hanem a helyes táplálkozást és mozgást magába foglaló egészséges életmód, a gyógynövények észszerű használata, valamint a balneológiai kezelések is (masszázs, gyógyfürdők, gyógytorna, tiszta levegő, stb).
Ami az új, úgynevezett alternatív gyógymódokat illeti, mindenkinek fontos utánanézni a gyógymód gyökereinek és a mögötte álló filozófiának. Ne feledjük, az áltudományos elméletek és mindenféle hazugság, szélhámosság mögött az a valaki áll, aki semmiképpen sem a javunkat akarja, és akivel kapcsolatban Jézus így szólt a tanításainak ellenálló farizeusokhoz:
„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (János 8:44)
1 Ő ezt az elméletet az ókori orvostól, Hippokrátésztől (i.e. 46o–377) vette át.
Jancsó Erik, Szászfenes