E kifejezést szokták használni, amikor valahol összevisszaság, káosz uralkodik. 1Mózes 10:10 versében találkozunk először e szóval: amikor is a Nimród által Sineár1 földjén épített városok felsorolásánál ez szerepel elsőként. A Bábel szó eredete valószínűleg az ó-babiloni nyelv babalu ‘szétszórni’ igéjéből ered, mellyel az illető vidék lakói jelölték ezt, az emberiség történelme szempontjából egyedülálló helyet. De mi […]
A vesszőből font gyermekkosárnak két típusát ismerjük: az egyik, a négy lábbal ellátott fajta, gyakran hozzátartozott a gyermekszoba bútorzatához, míg a másikat, a két füles változatot, olykor házon kívül, babakocsi helyett használták. Hordozásához általában két személyre volt szükség, mintha ezzel is jelezné a szeretetkapcsolatot, mely – ha éppen a két szülő vitte – összekötötte őket […]
XV. Lajos (1710–1774), francia királynak tulajdonított szólás, mellyel az élvhajhász király az ország és a külpolitikai ügyek egyre katasztrofálisabb állapota felől aggódóknak válaszolt. Más vélemények szerint kegyence, Madame de Pompadour jelentette ki először, a francia sereg egyik vesztes csatáját1 követően: „Utánunk az özönvíz!” A közben szállóigévé vált mondás a mindenkori nemtörődömséget fejezi ki, azon emberek […]
E név nyelvünkben a hosszú élet szimbólumává lett. Csak a száz év körüli, tisztes kort megért emberről szokták ezt mondani, de a parkok és erdők ősrégi fáit is vén Matuzsálemnek nevezik. Ez a név is bibliai eredetű, az ószövetségi Metusélah magyarosított formája. Metusélah, Ádám fiának, Séthnek a leszármazottja, az Istennel járó Énókhnak (1Mózes 5:24) a […]