A múlt havi számunkban felvetettük a titkos szervezetek és ezeknek keretében a szabadkőművesség témáját, mely szervezetnek népünk köréből is számos neves tagja volt. A szabadkőművesség, mint említettük, az 1989-es hatalmi változásokat követően újra engedélyezve lett – mind Magyarországon, mind Romániában. Ezenközben különböző történelmi munkákban és az Interneten is hozzáférhetőkké váltak az idők folyamán megszerveződött páholyok (a szervezet helyi sejtjei) tagjainak a névsora. De miről is van itt szó valójában?
E kérdés részletesebb megválaszolására kértem meg jó ismerősömet, Dan Oprișt, a történelemtudományok doktorát, francia és olasz szakintézmények munkatársát. Dr.
Dan Opriș: A XXI. század világát éljük, és bár információk tömkelege zúdul naponta ránk, a mindennapi embernek mégis hiányoznak azon eszközei, melyek segítségével különbséget tehetne az igaz és a hamis, a valódi, tényszerű közlés, illetve a félrevezetés között. Ezen eszközök hiányában a félrevezetés, valamint az információval való visszaélés és manipuláció fogják a közvéleményt formálni a társadalomra hatással levő személyeket, csoportokat és eseményeket illetően.
Az idők folyamán a szabadkőművesség volt az egyik olyan fontos téma, mely megosztotta a róla véleményt alkotókat, mindkét tábor – az ellenzők és a támogatók is – erőteljesen meg lévén győződve állításaik helyessége felől. Másrészt a pro- és kontra vélemények annyira nélkülözik az érveket, hogy jónak láttam e témakör kiegyensúlyozott és ugyanakkor konkrét, hiteles adatokra támaszkodó megközelítését. Azonban titkos szervezetről lévén szó, e dolog egyáltalán nem lesz könnyű.
A szervezet meghatározása
Mi is a szabadkőművesség? Mikor is jelent meg? Vajon vallásos szervezet- e, és melyek a céljai? Milyen eszközöket használ ezeknek elérésére? Íme, néhány kérdés, melyekre a következőkben válaszolni szeretnénk.
Először lássuk magának a névnek az etimológiáját (eredetét): Szabad kőműves, avagy Free Mason (angolul), Freimaurer (németül), Francmacon (franciául) – mind ugyanazt jelenti: valamiféle szabad céhre gondolhatunk, melybe annak idején középkori építőmesterek tömörültek (különösen a templomokéi). Egyes vélemények szerint egy nagyon régi szervezetről lehet szó, mások pedig úgy gondolják, hogy csak a XVII. században jelent meg, és a XIX. században terjedt el világszerte.
Másodsorban a szabadkőművesség olyan titkos szervezet, melynek tagjait nemcsak azonos ideálok és célok fűzik össze, hanem mindenféle rítusok is: például valamely nagy vallás szent könyvére való eskütétel (Biblia, Korán, a hindu Védák stb.), vagy a különböző misztériumokba való beavatási szertartások – „A Világegyetem Nagy Építőmesterének” vagy a „Legfelsőbb Hatalomnak” a titkaiba, mely terminusok köreikben az istenségre vonatkoznak.
Habár terminológiájuk vallásos jellegű, mégsem beszélhetünk megszokott vallási szervezetről, hisz tagjai mindenféle vallást gyakorolnak; inkább vallások feletti, avagy minden vallást magába foglaló szervezetről van itt szó, melynek ideáljai rendkívül magasak, ugyanakkor nélkülözik a vallásos csoportokra jellemző szektáriánus felfogást.
Saját maguk így jellemzik e szervezetet:
„Jó erkölcsű, szabad emberek társulása, kik a társadalom fejlődése, valamint a szervezet tagjainak erkölcsi és értelmi tökéletesbítése érdekében munkálkodnak.1”.
Ahogy tagjai is elismerik, itt egy rendkívül titkos szervezetről van szó, éppen ezért nagyon nehéz kívülállóként megvizsgálni ezen állítások igaz voltát, annál is inkább, hogy a történelem bebizonyította: a titkos, beavatásos rítusú szervezetek túlnyomó többségét az idők folyamán a hatalom és a gazdagság iránti, illetve a néptömegek feletti ellenőrzés megszerzésének vágya jellemezte.
Sőt, mi több, maga azon állítás, miszerint különféle, az egyszerű ember számára hozzáférhetetlen ismeretekhez, titkokhoz lehet hozzájutni a beavatási rítusok által, nemhogy csökkentené, hanem éppenhogy mélyíti a társadalmi különbségeket. E felfogás határozottan különbözik a keresztényi meglátástól, hiszen ez utóbbiban a felfedezett igazságokat mindenki előtt kimondják és bárki számára hozzáférhetők, az egyház szervezete pedig jól ismert és nyitott akárki előtt.
Eredetekre vonatkozó elméletek
Most pedig próbáljuk meg felderíteni e szervezet eredetét. Mint említettük, ez egy titkos szervezetnél nem könnyű feladat, ám az eredetek feltárása fontos a célok jobb megértése érdekében.
Az első elmélet egy olyan tradíció vagy legenda, mely szerint a szabadkőművesség a Bábel Tornyának idejében született, mivel ennek építői már birtokában voltak azon „tikoknak”, melyeket azután nemzedékről nemzedékre továbbítottak „beavatási aktusok” révén egészen napjainkig.
Egy másik hagyomány szerint, Ábrahám, a zsidó nép ősatyja adta át az egyiptomiaknak az özönvíz előtt élt nemzedékek titkos ismereteit, melyeket ezután majd az ókori görög filozófus és matematikus, Euklidész gyűjtött kötetbe.
Mások szerint a szabadkőművesség az első jeruzsálemi templomhoz, és így Salamon királyhoz, illetve a tíruszi Hírám mesterhez kötődik, megint mások szerint az ókori Róma mesterekből és műépítészekből álló építőmunkás csoportosulásaival hozhatók összefüggésbe (latinul: collegium fabrorum), melyek szerveződései alapul szolgálnak majd a későbbi, középkori céhek megszületése számára.
A XIX. században, Albert Mackey, szabadkőműves történész kapcsolatba hozza a szabadkőművességet a középkori építészcéhekkel, különösen az észak-itáliai úgynevezett „Lombard Építőmesterekkel”. Mackey szerint ezen céhek tagjai vették fel először a szabadkőműves nevet, mely a hosszabb, „Szabad és Elismert Kőművesek Testvéri Rendje” név rövidítése.2 Maga a szabadkőművesség legfontosabb szimbóluma, a körző és a derékszögű vonalzó (vagy szögmérő) közé írt G betű (G: A nagy Geométer, avagy a God, Gott – ‚Isten’ szóból…? – ford. megj. ) is érvet jelenthet a szervezet és az ókori, vagy középkori építészek közötti kapcsolatra.
Templomosok
Még ezeken túl is ismeretes egy másik, talán a legelfogadottabb vélemény, mely szerint a szervezet megjelenése a Templomos Lovagrendhez köthető. Ez a keresztesháborúk idején megszületett és Jeruzsálem meghódításával nevet szerzett katonai szerzetesrend a XIII. században ért el hatalmának és gazdagságának csúcsára. Egy XVIII. századbeli történész szerint a szervezetet Godefroy de Bouillon, az első kereszteshadjárat vezetője és Jeruzsálem muzulmán fennhatóság alóli felszabadítója alapította. Ugyancsak őneki tulajdonítják a titokzatos „ Sion Bölcsei” szervezet megalapítását. De ezekre majd a jövőben visszatérünk.
Az eddig említettek azonban csak elméletek maradnak, habár eddig számos tanulmány dolgozta fel e témát. Walter Leslie Wilmhurst, ismert szabadkőműves író, a Meaning of Masonry (A szabadkőművesség jelentése – angolul) című könyv szerzője így szól:
„Az eredet valódi, titkos történetének nyilvános feltárása sosem történt meg, még a szervezet tagjainak körében sem. Számos kutató szerint a tagok többsége nincs már tudatában a szervezet igazi eredetének céljának.3”
Belépés az európai politikába
A XVIII. század az az időpont, amikor e szervezet erőteljesen belép az európai politikába. Ez időből, 1737- ből ismeretes prof. Andrew Michael Ramsey Párizsban, az ottani szabadkőművesek előtt tartott beszéde, melyből idézzük: „Rendünk elválaszthatatlan egységet alkotott a jeruzsálemi Szent János lovagrenddel”, mely tudvalevőleg közel állt a Templomosokhoz. Ramsey ugyanitt megemlíti az egyiptomi Isis és a görög Ártemisz istennők nevéhez kötődő ókori misztériumvallásokkal való kapcsolatot is.
Valószínű tehát, hogy az ókori titkos társaságok modern beavatási szervezetekké való átalakulását a XVIII. századi megvilágosodott szabadkőművesség kifejlődése mozdította elő, mely most már az ősi ezoterikus4 tradíciókat összekötötte a Kabbalával. Ezen titkokba azonban csak a szabadkőművesség felsőbb szintjein levőket avatják be, míg az alacsonyabb fokozaton levők előtt rejtve maradnak.
Dr. Dan Opriș, történész, Kolozsvár (fordította J.E. )
- Grand Larousse 1924, art. Franc-maconnerie
- Albert Mackey, Francmasoneria: Istoria, simbolismul si filosofia ei, Ed. Herald, Bucuresti, 2014, 21. oldal
- W. L. Wilmhurst, The Meaning of Masonry, Grameway Books, NY, 1995, 5. oldal
- Ezotéria: csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudás
